Mi a megújuló energiaforrás?
A megújuló energiaforrás definícióját a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: VET) tartalmazza.
A VET 3. § 45. pontja szerint:
Megújuló energiaforrás: nem fosszilis és nem nukleáris energiaforrás (nap, szél, geotermikus energia, hullám-, árapály- vagy vízenergia, biomassza, biomasszából közvetve vagy közvetlenül előállított energiaforrás, továbbá hulladéklerakóból, illetve szennyvízkezelő létesítményből származó gáz, valamint a biogáz);
A VET definiálja a különböző megújuló energiaforrásokat és a megújuló energiaforrást felhasználó berendezéseket is:
VET 3. § 4. Biomassza: a mezőgazdaságból, erdőgazdálkodásból és ehhez kapcsolódó iparágakból származó termékek, hulladékok és maradékanyagok (a növényi és állati eredetűeket is beleértve) biológiailag lebontható része, valamint az ipari és települési hulladék biológiailag lebontható része;
VET 3. § 54. Szélerőmű: olyan erőmű, amely a villamos energiát szélenergia felhasználásával termeli;
VET 3. § 55. Szélerőmű-park: ugyanazon ügyfél vagy egy engedélyes üzemeltetésében lévő azon szélerőművek összessége, amelyek az átviteli vagy elosztói hálózathoz ugyanazon csatlakozási ponton kapcsolódnak;
2011. október. 31.
Mit nevezünk elsődleges energiaforrásnak?
Az elsődleges energiaforrás fogalmát szintén a VET határozza meg. A VET 3. § 11. pontja szerint:
"Elsődleges energiaforrás: azon rendelkezésre álló energiaforrások gyűjtőneve, amelyek kémiailag, fizikailag vagy nukleárisan kötött formában, megújuló vagy nem megújuló módon tartalmaznakátalakításra alkalmas energiát azzal, hogy villamos energia felhasználásával, átalakításával nyert energiát tartalmazó energiaforrás nem tekinthető elsődleges energiaforrásnak."
A definícióhoz két megjegyzés kívánkozik:
1) Az elsődleges energiaforrás fogalom tulajdonképpen a primerenergia forrás fogalomnak felel meg, csak magyarítva van.
2) A definíció második mondata arra utal, hogy a tározós erőmű nem erőmű definíció szerint, mivel nem elsődleges energiaforrás felhasználásával termel villamos energiát, mint ahogy az az erőmű definíciójában szerepel. Viszont engedélyezés szempontjából úgy kell eljárni, mintha erőmű lenne.
2011. november 19.
Penészkárok okai
A következő feltételek teljesülése esetén alakul ki a penészedés:
1) Fertőzőképes gombaelemek jelenléte
A penész egy olyan gomba, ami mindenütt jelen van, ha akarjuk, ha nem. Apró penész-spórák repülnek a levegőben mindenfelé.
2) Oxigén jelenléte
Oxigén a levegőben szintén megtalálható, tehát az is jelen van mindenütt.
3) Kedvező tenyészhőmérséklet
4) Táptalaj, a felület vegyhatása
A penészesedés nem indul el mindaddig, amíg a penész nem talál megfelelő "táptalajra".
5) Nedvesség jelenléte (pára le/kicsapódása)
A penészedés ott kezdődik, ahol legalább 72 órát meghaladó időtartamig, 75% feletti a páratartalom. A penészfoltok ott jelentkeznek először, ahol hosszabb időn át magas a páratartalom, ami az egyik elengedhetetlen feltétele a penészfolt kialakulásának.
6) Hőszigetelés eredetű okok (hőhidak hatása)
Általában a fal sarkakban van olyan hőmérséklet, amelynél a levegőben lévő vízpára lecsapódhat. A sarkaknál a fal hőmérséklete alacsonyabb, mivel a belső fűtött felület kisebb, mint a külső hideg oldali felület.
7) Alulfűtés
8) Elégtelen szellőzés
9) Nedves épületszerkezet
10) Túlzott nedvesség terhelés
Túlzott nedvesség terhelés lehet például a fürdőszobában, ahol a zuhanyozás alkalmával erősen megnövekszik a helyiség páratartalma, ha nem megfelelő a szellőzés.
11) Előnytelen bútorozás
Gyakran szekrények mögötti részen alakul ki a penészedés.
Mit tehetünk a penészkárok ellen?
A fenti okok megszüntetésével lehet megelőzni a penészedés kialakulását.
A száraz, kellően szellőzött és megfelelő hőmérsékletű felületen a penészedés nem indul el. Ha már bekövetkezett a baj, akkor e feltételek biztosításával megszüntethető a penész terjedése. Nem szükséges tehát rögtön különféle vegyszereket, penész gátló festéket, penész lemosót bevetni, hiszen ha a penészesedés okait nem szüntetjük meg, akkor a tünetek kezelése csupán átmeneti eredménnyel szolgál. A kezelőszer hatóanyagának lebomlása után a penészképződés újra előjön.
2011. december 29.
Az épületek energetikai jellemzőinek tanúsítása a 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet szerint
A rendelet szerint az épület energetikai jellemzőit a rendelet előírásai szerint , amennyiben nem rendelkezik érvényes energetikai tanúsítvánnyal a következő esetekben tanúsítani kell:
1.) Új épület építése
2.) Meglévő épület (önálló rendeltetésű egység, lakás)
2.1. ellenérték fejében történő tulajdon-átruházása (eladás),
2.2. egy évet meghaladó bérbeadás,
3.) 1000 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű hatósági rendeltetésű, állami tulajdonú közhasználatú épület esetén.
A rendelet hatálya nem terjed ki 50 m2-nél kisebb hasznos alapterületű, évente 4 hónapnál rövidebb használatra szánt, legfeljebb 2 éves használatra tervezett , hitéleti rendeltetésű épületekre, műemlékileg védett épületekre, mezőgazdasági épületre, bizonyos ipari épületekre és sátorszerkezetekre.
2012. január 20.
Irányárak az energetikai tanúsítással kapcsolatos tevékenységekre
Kiszállási díjak:
távolság összeg
Ózdon belül 2 000 Ft+ÁFA
50 km-ig 5 000 Ft+ ÁFA
51-100 km-ig 10 000 Ft + ÁFA
101-150 km-ig 15 000 Ft + ÁFA
151-200 km-ig 20 000 Ft + ÁFA
201-250 km-ig 25 000 Ft + ÁFA
251-300 km-ig 30 000 Ft + ÁFA
301-350 km-ig 35 000 Ft +ÁFA
Irányárak
1) A tervek, szerkezeti tervek adatok rendelkezésre állnak 150 m2 alapterületű házakig:
Díjtétel |
Díj összeg |
tanúsítás díja |
11 000 Ft + ÁFA |
szemle |
2 000 Ft + ÁFA |
egyéb költség |
2 000 Ft + ÁFA |
összesen: |
15 000 Ft + Áfa (19 050 Ft) |
2) Felmérés szükséges, 150 m2 alapterületű házak (lakások)-ig:
Díjtétel |
Díj összeg |
tanúsítás díja |
11 000 Ft + ÁFA |
szemle |
2 000 Ft + ÁFA |
egyéb költség |
1 000 Ft + ÁFA |
felmérés |
10 000 Ft + ÁFA |
összesen: |
24 000 Ft + ÁFA |
A teljes összeg a kiszállási díj + a többi díj összege.
Ózd 2012. január 31.